Ugrás a tartalomhoz

Ostojići (Dvor)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ostojići
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségDvor
Jogállásfalu
Irányítószám44443
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség0 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság364 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 05′ 27″, k. h. 16° 15′ 49″45.090800°N 16.263700°EKoordináták: é. sz. 45° 05′ 27″, k. h. 16° 15′ 49″45.090800°N 16.263700°E
SablonWikidataSegítség

Ostojići falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Dvorhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 44, közúton 68 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 23, közúton 26 km-re északnyugatra a Báni végvidék déli részén fekszik.

Története

[szerkesztés]

Nevét a faluban és a szomszédos Žirovacon is jelentős számban élő Ostojić családról kapta. (A név az Ostoja személynévből származik). A család letelepedésének előzményeként az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a török uralom alatt maradt boszniai Unamentéről és Közép-Boszniából pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Ostojići benépesülése is ebben az időszakban kezdődött, majd több hullámban a 18. században is folytatódott. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.

1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Dvori járásának része lett. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de szerb lakossága fellázadt a fasiszta hatalom ellen. A falu 1991. június 25-én jogilag a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A lakosság többsége elmenekült. Később néhány, főként idős ember visszatért, de a falu mára lényegében kihalófélben van. 2011-ben 5 állandó lakosa volt.

Népesség

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 587 594 497 404 505 417 434 379 325 260 214 4 5

(1857 és 1880 között lakosságát Gornji Žirovachoz számították.)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]